2008.09.05/2008
Programfrissítés
|
A programfrissítés
olyan módosításokat tartalmaz, melyek az
általános szabályoktól eltérő - a
kettős adózást elkerülő egyezmények szerint
adózó - tartósan külföldön
foglalkoztatott dolgozók kezelését
könnyítik.
Tartósan Németországban foglalkoztatott dolgozók:
A programban eddig is meglevő "7-Külszolgmv" jogviszonykód
a legáltalánosabb, németországi
külszolgálatot fogja jelenteni. A
Németországgal érvényben levő
egyezmény szerint (1979.évi 27.tvr.), ha a magyar
cég alkalmazottja tartósan (az év során
legalább 183 napon) Németországban dolgozik
(tartózkodik), vagy a németországi
munkáért a magyar cég németországi
telephelye fizet, akkor a jövedelem ott
adóztatandó, Magyarországon pedig adóterhet
nem viselő jövedelemként kell nyílvántartani.
Az egyezmény természetesen kölcsönös. Egy
Apeh értelmezés (2007.09.18) rendezi a
különadó fizetési kötelezettséget,
mely szerint az összevonandó jövedelembe
tartozó, adóterhet nem viselő, külföldön
adóztatott jövedelem után nem kell megfizetni a
különadót sem (tehát a
különadóval szemben is úgy viselkedik ez a
jövedelem mint az SZJA-val: az alapba beszámít, de a
rá eső különadót nem kell megfizetni). A
németországban is telephellyel bíró
cégek gyakorlata, hogy a dolgozó TB biztosítását
Magyarországon is fenntartják, tehát itthon is
fizetést kap a dolgozó, amely után az
általános TB szabályok szerint megfizetik a
járulékokat, adó szempontból viszont ez a
fizetés is adóterhet nem viselő lesz, ha a
jövedelmet átterhelik a német telephelyre, illetve a
dolgozó tartósan kint tartózkodik.
Program módosítások:
A fentieket figyelembe véve, azokat a dolgozókat akiknek
az összes munkajövedelme előreláthatóan
adóterhet nem viselő, külföldről
származó jövedelem lesz, a törzsben a 7-es jogviszonyba
(Külszolgmv) célszerű besorolni. Esetükben minden
olyan kifizetési kódot, melynek
jövedelemcsoportja rendszeres, nem rendszeres, fix
adóelőleges, vagy nem önálló jövedelem,
a program adóterhet nem viselőként
fogja értelmezni és az adó-adatlapon, 08-as
bevallásban a megfelelő sorban fogja feltüntetni.
Tehát a kifizetéshez használhatják a
program alapértelmezett kódjait (005-Havibér,
015-Szabadság, stb.), és nem szükséges
külön kódokat létrehozni. A program arra is
módot ad, hogy csak a bérfeladásban
(bérlap, reklamációs tétel)
változtassák meg a jogviszony kódot, így a
törzsben pl. 1-es (Munkaviszony) jogviszonykóddal besorolt
dolgozó bérlapján (reklamációs
feladásán) módosíthatják a
jogviszonykódot 7-esre (Külföldimv), ami
lehetővé teszi, hogy magyar és külföldről
származó jövedelmet vegyesen is el lehessen
számolni a dolgozó részére.
Az eddigi gyakorlat szerint az érintett cégek nem a
program alapértelmezett kódjait használták,
hanem létrehoztak helyette egy adóterhet nem viselő
változatot, amivel a bérlap
rögzítésekor lecserélték a program
által felkínált kódot. A cserével az
volt a baj, hogy a program mindenképpen újra
létrehozta az alapértelmezett sort, melyben az
összeget csak az időadat, vagy a % törlésével
lehetett csak nullázni. A program módosítás
után, ha az alapértelmezett kódot ugyanolyan
alcsoport besorolású kóddal írják
felül nem fog új sor képződni a régi sorral.
A másik gond, hogy pl. a fizetett szabadság helyett
létrehozott kód időadatát nem gyűjtötte be a
program a kivett szabadság napokba. A
módosítás ezen a problémán is
segít. A program a módosítás után a
napokat (szabadság, betegszabadság, apa munkaidő
kedvezménye) a jogcím alcsoport besorolása
alapján fogja gyűjteni.
A különadó
eltérő kezelésére egy újabb jelző
található a törzs 4. lapján:
'Különadó mellőzése". Ezt a jelzőt a
tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozó
esetében állítsák Igenre. Az így
jelölt dolgozók esetében a program csak akkor fog
különadót vonni, ha a teljes jövedelem
eléri az éves járulék maximumát
és akkor is csak a normál módon adóztatott
jövedelemből.
2008.09.05.
Vántus Imre