2008.09.05/2008 Programfrissítés 


A programfrissítés olyan módosításokat tartalmaz, melyek az általános szabályoktól eltérő - a kettős adózást elkerülő egyezmények szerint adózó - tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozók kezelését könnyítik.

Tartósan Németországban foglalkoztatott dolgozók:
A programban eddig is meglevő "7-Külszolgmv" jogviszonykód a legáltalánosabb, németországi külszolgálatot fogja jelenteni. A Németországgal érvényben levő egyezmény szerint (1979.évi 27.tvr.), ha a magyar cég alkalmazottja tartósan (az év során legalább 183 napon) Németországban dolgozik (tartózkodik), vagy a németországi munkáért a magyar cég németországi telephelye fizet, akkor a jövedelem ott adóztatandó, Magyarországon pedig adóterhet nem viselő jövedelemként kell nyílvántartani. Az egyezmény természetesen kölcsönös. Egy Apeh értelmezés (2007.09.18) rendezi a különadó fizetési kötelezettséget, mely szerint az összevonandó jövedelembe tartozó, adóterhet nem viselő, külföldön adóztatott jövedelem után nem kell megfizetni a különadót sem (tehát a különadóval szemben is úgy viselkedik ez a jövedelem mint az SZJA-val: az alapba beszámít, de a rá eső különadót nem kell megfizetni). A németországban is telephellyel bíró cégek gyakorlata, hogy a dolgozó TB biztosítását Magyarországon is fenntartják, tehát itthon is fizetést kap a dolgozó, amely után az általános TB szabályok szerint megfizetik a járulékokat, adó szempontból viszont ez a fizetés is adóterhet nem viselő lesz, ha a jövedelmet átterhelik a német telephelyre, illetve a dolgozó tartósan kint tartózkodik.  

Program módosítások:
A fentieket figyelembe véve, azokat a dolgozókat akiknek az összes munkajövedelme előreláthatóan adóterhet nem viselő, külföldről származó jövedelem lesz, a törzsben a 7-es jogviszonyba (Külszolgmv) célszerű besorolni. Esetükben minden olyan kifizetési kódot, melynek jövedelemcsoportja  rendszeres, nem rendszeres, fix adóelőleges, vagy nem önálló jövedelem, a program adóterhet nem viselőként fogja értelmezni és az adó-adatlapon, 08-as bevallásban a megfelelő sorban fogja feltüntetni. Tehát a kifizetéshez használhatják a program alapértelmezett kódjait (005-Havibér, 015-Szabadság, stb.), és nem szükséges külön kódokat létrehozni. A program arra is módot ad, hogy csak a bérfeladásban (bérlap, reklamációs tétel) változtassák meg a jogviszony kódot, így a törzsben pl. 1-es (Munkaviszony) jogviszonykóddal besorolt dolgozó bérlapján (reklamációs feladásán) módosíthatják a jogviszonykódot 7-esre (Külföldimv), ami lehetővé teszi, hogy magyar és külföldről származó jövedelmet vegyesen is el lehessen számolni a dolgozó részére.
Az eddigi gyakorlat szerint az érintett cégek nem a program alapértelmezett kódjait használták, hanem létrehoztak helyette egy adóterhet nem viselő változatot, amivel a  bérlap rögzítésekor lecserélték a program által felkínált kódot. A cserével az volt a baj, hogy a program mindenképpen újra létrehozta az alapértelmezett sort, melyben az összeget csak az időadat, vagy a % törlésével lehetett csak nullázni. A program módosítás után, ha az alapértelmezett kódot ugyanolyan alcsoport besorolású kóddal írják felül nem fog új sor képződni a régi sorral. A másik gond, hogy pl. a fizetett szabadság helyett létrehozott kód időadatát nem gyűjtötte be a program a kivett szabadság napokba. A módosítás ezen a problémán is segít. A program a módosítás után a napokat (szabadság, betegszabadság, apa munkaidő kedvezménye) a jogcím alcsoport besorolása alapján fogja gyűjteni.
A különadó eltérő kezelésére egy újabb jelző található a törzs 4. lapján: 'Különadó mellőzése". Ezt a jelzőt a tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozó esetében állítsák Igenre. Az így jelölt dolgozók esetében a program csak akkor fog különadót vonni, ha a teljes jövedelem eléri az éves járulék maximumát és akkor is csak a normál módon adóztatott jövedelemből. 



2008.09.05.                                                                                             Vántus Imre