|
2009.10.03./2009
Programfrissítés
|
A
programcsere módosítja a Tbj (Maj,
vállalkozói járulék)
kedvezményes/nem kedvezményes
járulékának
számítását. A
módosítás az egy elszámolási
hónapon belül kifizetett többhavi
járandóságokat érinti, amely jellemzően a
felmondási idővel kilépő dolgozók
esetében fordul elő, mivel őket az utolsó
munkában töltött napon a jogviszony
végéig ki kell fizetni.
A július 1-el életbe lépő
járulékszámítási szabályt a
program úgy értelmezte, hogy a kedvezményes
alapot tárgyhavonként kell figyelembe venni. Az APEH-től
(hosszas e-mail váltással) kipréselt
állásfoglalalás lényege viszont, hogy
elszámolási hónaponként (és
jogviszonyonként) a kedvezményes 143000 forintos
alapot csak egyszer lehet figyelembe venni függetlenül
attól, hogy hány tényleges hónapra
vonatkozik a kifizetés.
A bérkarton menübe bekerült egy új ellenőrző
lista amely kírja a fentiek miatt
módosítandó elszámolások adatait: Bérkarton->TB járulék ellenőrzés
Íme a teljes leválváltás:
------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tisztelt APEH!
Jogszabály értelmezéshez kérek segítséget.
A
2009.július 1.-től hatályba lépett két sávos TBJ hogyan alkalmazandó kilépő
dolgozó többhavi kifizetésénél?
Példa:
A dolgozó jogviszonya
2009.szeptember 15-ével szűnik meg, utolsó munkában töltött napja augusztus
31.
Augusztusra 143000 forint, szeptemberre 71500 forint jár, amelyet egy
összegben augusztus 31-én kap meg. A teljes összeg tehát 214500
forint.
Kérdés:
A TBJ mértékének (26, vagy 29%) szempontjából a
mimálbér kétszeresének megfelelő összeget jelen esetben hogyan kell
megállapítani?
1. A teljes összeget 26%-os TBJ terheli (a
kedvezményes/nem kedvezményes TBJ alapokat a vonatkozó hónapok szerint kell
elbírálni)?
2. Az összegből 143000 forintot terhel 26% TBJ és 71500 forintot
pedig 29% (a kedvezményes/nem kedvezményes TBJ alapokat a kifizetés hónapja
szerint kell elbírálni)?
2009. október 7.
------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tisztelt Vántus Imre Úr!
Elektronikus úton kilépo dolgozó
járulékfizetésével kapcsolatban 2009.10.07-én beérkezett levelére a
következokrol tájékoztatom:
A
társadalombiztosítás ellátásaira
és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetérol 1997. évi
LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 18. §
(5) bekezdése szerint a járulékokat a
járulékalapot képezo jövedelem
kifizetésekor irányadó
járulékmértékek szerint kell megfizetni.
A fentiek alapján amennyiben a
kilépo dolgozó augusztus 31-én kapja meg az
összes járandóságát, akkor a
kifizetés idopontjában érvényes
járulékmértékeket kell alkalmazni a teljes
kifizetésre.
Fentiek alapján a
214500 Ft összegu kifizetés esetében a 143.000 Ft járulékalapig 26% tb járulék,
az e fölötti(71500 Ft) járulékalap után pedig 29 % tb járulékot kell fizetni a
foglalkoztatónak.
Tájékoztatom, hogy
levelem az Ön által rendelkezésre bocsátott
adatokon, információkon alapul, egyben közlöm,
hogy a válaszlevélben részletezettek az
adóhatóság szakmai
álláspontjának minosülnek, kötelezo jogi
erovel nem bírnak.
Kérem tájékoztatásom szíves
elfogadását.
Tisztelettel:
APEH Dél-alföldi Regionális
Igazgatóság
Tájékoztatási
Osztálya
{6F1AE2-B2063-805086-G25F23JL-ME4D2B-GHYMNS}
------------------------------------------------------------------------------------
Tisztelt APEH!
Köszönöm gyors válaszukat, melyet levelem végére
mellékeltem.
A válasz azonban egy újabb kérdést vetett fel bennem. Mi a
helyzet akkor, ha valaki egy hónapon belül több kifizetésben
részesül?
Konkrétan:
A dolgozó részére 2009. augusztus 30-án
kifizetnek 143.000 Ft jutalmat, majd 2009. augusztus 31.én 143.000 forint
munkabért.
Önök szerint mennyi TB járulék terheli a
kifizetéseket?
1. Az egész összeg
után 26%-os TBj-t kell számolni (mivel
kifizetésenként vizsgálva a
járulékalap nem haladja meg a kifizetéskor
érvényben levő szabály szerinti
kedvezményes mértéket).
2. Egy hónapon belül csak
143.000 forint után lehet a kedvezményes mértéket (26%) figyelembe venni (mert
ez levezethető valamilyen más jogszabályból).
Várom
válaszukat:
Vántus
Imre
------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tisztelt Vántus Imre Úr!
Elektronikus úton a
kedvezményes társadalombiztosítási
járulék alkalmazásával kapcsolatban 2009.
október 16.-án beérkezett levelére a
következokrol tájékoztatom:
Levelében arra
vonatkozólag kér állásfoglalást,
hogy a munkáltató által egyhónapon
belül kifizetett munkabér és jutalom
tekintetében külön lehet-e
érvényesíteni a kedvezményes (26 %-os)
járulékra vonatkozó szabályt.
A
társadalombiztosítás ellátásaira
és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetérol szóló
1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban:
Tbj.)19. §. 2009. július 1-tol érvényes
olvasata szerint ?(1) A foglalkoztató és a
biztosított egyéni vállalkozó által
fizetendo társadalombiztosítási
járulék mértéke:
a) a minimálbér
kétszeresének megfelelo járulékalapig 26
százalék, ebbol a nyugdíjbiztosítási
járulék 24 százalék, az
egészségbiztosítási járulék 2
százalék, amelybol a természetbeni
egészségbiztosítási járulék
1,5 százalék, a pénzbeli
egészségbiztosítási járulék
0,5 százalék,
b) a járulékalap
minimálbér kétszeresét meghaladó
része után 29 százalék, ebbol a
nyugdíjbiztosítási járulék 24
százalék, az
egészségbiztosítási járulék 5
százalék, amelybol a természetbeni
egészségbiztosítási járulék
4,5 százalék, a pénzbeli
egészségbiztosítási járulék
0,5 százalék.?
A munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszony keretében
munkát végzo személyek biztosítási
kötelezettségének
elbírálásával kapcsolatban a Tbj. 9.
§-a a következo rendelkezést tartalmazza:
?9. § (1) Az egyidejuleg
több biztosítással járó jogviszonyban
álló személy biztosításának
fennállását mindegyik jogviszonyában
külön-külön kell elbírálni.
(2) Az 5. § (1) bekezdés
g) pontjában és (2) bekezdésében
szabályozott munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszony keretében munkát végzo
személyek biztosítását havonta kell
elbírálni, és a biztosítási
kötelezettség
elbírálásánál az ugyanannál a
foglalkoztatónál a naptári hónapban
elért járulékalapot képezo
jövedelmeket össze kell számítani.?
Ez a rendelkezés
kizárólag a biztosítási
kötelezettség
elbírálásánál alkalmazható,
vagyis annak eldöntése érdekében, hogy a
jövedelem után járulékot, vagy
egészségügyi hozzájárulást kell
fizetni.
Mivel az Ön kérdése
nem egyéb jogviszony alapján kifizetett
juttatásról szól, hanem mindkét összeg
kifizetése a dolgozónak azonos
munkavégzésével összefüggésben
kerül kifizetésre így, a Tbj. 19. § (1)
bekezdésének alkalmazását
figyelembevéve, csak egy hónapon belül egyszer
érvényesítheto a kedvezményes
járulékkulcs.
Tájékoztatom, hogy
levelem az Ön által rendelkezésre bocsátott
adatokon, információkon alapul, egyben közlöm,
hogy a válaszlevélben részletezettek az
adóhatóság szakmai
álláspontjának minosülnek, kötelezo jogi
erovel nem bírnak.
Kérem tájékoztatásom szíves
elfogadását.
Tisztelettel:
APEH Dél-alföldi Regionális
Igazgatóság
Tájékoztatási
Osztálya
-
{6F1AE2-B2063-805086-G25F23JL-ME4D2B-GHYMNS}
------------------------------------------------------------------------------------
Annak aki a második válasz érvelését
megérti minden tiszteletem, ennek ellenére mégis
elfogadtuk választ, mivel a TBj alábbi
paragrafusából (a havonta szó miatt)
éppen így is lehet érteni:
"20. § (1)
A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a
biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett
(juttatott) járulékalapot képező jövedelem után havonta a 19. § (1) bekezdésébenmeghatározott
mértékű társadalombiztosítási
járulékot fizet, ideértve
azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más
foglalkoztatónál
fennálló biztosítási jogviszonyára
tekintettel juttat."
A fentieket figyelembe véve az alábbi módon változott meg a program:
Az egy jogviszony keretében egy adott elszámolási
(amelyikben a program áll) hónapban számfejtett
járulékalapok esetében a program csak egyszer
veszi figyelembe a 143000 forintig (minimálbér
kétszerese) terjedő kedvezményes mértéket
függetlenül attól, hogy az adott hónapban a
személyt érintően mennyi kifizetési nap volt,
illetve mennyi tényleges (vonatkozó) hónapra
fizettek ki.
Azokat a 2009.július 1. utáni kilépőket,
akiknek több hónapot fizettek ki, sajnos
önrevíziózni kell.
Vántus Imre