2010.02.25/2009
Programfrissítés
|
A program az alábbiakban módosul:
Adóköteles természetbeni juttatások:
A 2010-ben életbe lépett szabályok a
korábban adómentes juttatásokra adó (25
vagy 54%-os), illetve az 54%-osra járulék terheket
írtak elő. Ezek a juttatások a magánszemély
szempontjából továbbra is adó- és
járulékmentesek. A kötelezettségek csak
a céget terhelik és bevallani is a személyhez nem
köthető lapon lehet. A kötelezettségeket abban a
hónapban kell bevallani és a hónapot követő
12.-éig megfizetni, amelyben a juttatást a
magánszemély megkapta. Utalványok esetében
ez az átvétel hónapja, pénztári
támogatások esetében az a hónap, amelyben a
támogatás a magánszemély
számlájára kerül.
A program januárban automatikusan képezte a
számfejtett juttatásokat terhelő
kötelezettségeket a 08-as bevallás személyhez
nem köthető lapjára. Ez a megoldás azért nem
volt szerencsés, mivel a pénztári
támogatások (önkéntes nyugdíj-
és egészségpénztári
támogatás, magánpéntári
kiegészítés támogatása) jellemzően
csak a számfejtési hónapot követően
kerülnek a magánszemély
számlájára, így a cég
korábban vallja be és fizeti meg a
kötelezettségeket mint azt a törvény szerint
kellene.
A programban a fentiek miatt a következő módosítások történtek:
- A számfejtett pénztári támogatásokból
(jogcímkód: 811/809/814/821/823) nem képez
automatikusan kötelezettséget a program. A
ténylegesen elutalt összegek alapján a
támogatást 25, illetve 54%-os kulcsra megbontva a
külső feladásokban (Statisztikák->Cégautóadó, egyebek feladása)
kell majd a tényleges utalás naptári
hónapjának kötelezettségeként feladni.
Előbbi célra a külső feladásokban két újabb kód lett rendszersítve:
10-Pénztári támogatás 54%-os (korlát feletti)
11-Pénztári támogatás 25%-os (korlátig)
A programcsere a januári számfejtett
támogatásokat ezeken a kódokon előjegyzi. Ha
Ön a tényleges bevallást a támogatások
nélkül adta le (januárban még nem
kellett volna bevallani) akkor törölje a program által
generált tételeket a külső
feladásokból. Ha a ténylegesen februárban
utalt támogatásokat januárban bevallotta és
e miatt nem akar önrevíziózni, akkor
februárban ne adjon fel ezen a címen semmit.
Az "Apeh összesítő" utalási lapja tartalmazza az
adott havi számfejtett támogatásokat, amelyeket -
ha a cég rendben elutalt - a következő hónap
terheként kell majd feladni.
- A többi juttatás terheit (ezek általában utalványok)
a program továbbra is automatikusan számolja, és a
számfejtés hónapjában mutatja ki, mint
személyhez nem köthető kötelezettség (Apeh
összesítő, bevallások). Ezekkel kapcsolatban arra
kell figyelni, hogy csak az legyen elszámolva egy adott
hó terhére, amit a dolgozó még a
naptári hónapban megkapott.
Fontos változás tehát, hogy a
pénztári támogatások terheinek
bevallása tekintetében megszűnt az automatizmus.
Figyeljen oda, hogy az adott bevallási hónapra
rendelkezésére álljon a naptári
hónap folyamán átutalt támogatások
összege!
Nyugdíjas jel:
A januári bevallási határidő előtt
néhány nappal az APEH módosította a
nyugdíjasok jelölését
(valószínűleg rájött, hogy nem tudja
ellenőrizni azokat a korengedményes nyugdíjasokat, akik
az év során elérik az éves
minimálbért, de nem szüneteltetik a
nyugdíjat).
A bevallásban az öregségi és
szolgálati nyugdíjban részesülők
közül azokat, akik elérik a
nyugdíjkorhatárt 7-essel kell jelölni.
A törzsben a belépés módja kód
tartalmazza a nyugdíjas tipusát. A változás
a 11,12,13 kódokat érinti (öregségi és
szolgálati nyugdíjasok, a kód második jegye
kerül a bevallásba).
Az APEH által elvárt módosítás azt
jelenti, hogy az érintett nyugdíjasokat a korhatár
betöltésének hónapjában
külön kell elszámolni a korhatár előtti
és utáni időszakra. A program - hasonlóan a
hóközben lejáró
startkártyásokhoz - két bérlapot fog
várni: egyet a korhatár betöltése előtti
időszakra és még egyet a korhatár
betöltésétől. Rögzítéskor az
előző időszak kiválasztásához a részidő
mezőbenF1-et kell nyomni.
Az elszámolás már egyszerre történik,
de az illető két bérlapot fog kapni. Az APEH által
használt egyjegyű nyugdíjas jel minden
rögzített bizonylatra (bérlap,
reklamáció) és fizetési allományba
belekerül.
Igazolás az álláskeresési járadékhoz:
A 2010-ben bevezetett új formátumú igazolás
már benne volt a programban. Gondot okozott, hogy nem
feltétlenül állnak rendelkezésre az előző
évi elszámolások, így abból a
program nem tudja kigyűjteni az adatokat. Ezért a program
lehetővé teszi, hogy ilyen esetben meg lehessen adni
az előzményt (járulékalap, hónap) a
program számára. Az igazoláshoz
szükséges előző évi adatokat a lista
készítésekor is megadhatja, illetve előzetesen a
törzs 3. oldalán található újonnan
létesített mezőkbe is berögzítheti (a
listakészítéskor magadott adatok is ide
tárolódnak). Az adatok megadásakor vegye
figyelembe, hogy a lapra csak a kilépést megelőző
négy naptári negyedév adatai kellenek
(tehát nem feltétlenül a teljes előző év). A
rögzített adatokat csak akkor vesz figyelembe a program, ha
nem talál előzményt.
További módosítás, hogy a párhuzamos
jogviszony elszámolásaiból is gyűjt a
program, ha a törzs és a párhuzamos jogviszony
alkalmazási minősége megegyezik. Ilyen eset
például az a tartósan külföldön
dolgozó, aki után itthon is fizetnek
járulékokat és technikailag párhuzamos
jogviszonyként számolják el az itthoni illetve
külföldi jövedelmeit.
Arányos szolgálati idő:
A bevallás kitöltési utasítása szerint
az arányos szolgálati időt a jogviszony
befejeződésének hónapjában, vagy ha
decemberben is jogviszonyban áll a dolgozó akkor az
utolsó hónapban, kell közölni. Az
adatközlés a részmunkaidősök, illetve a
munkára irányuló egyéb jogviszonyokra
terjed ki. Mivel januárban egy darabig külön
jogviszonyként értelmezte az APEH-es bevalló
program a rész és teljes időt (ezt később
módosították), ezért a program a
részidő végén közölte azt. A mostani
módosítás alkalmazkodik az APEH újabb
keletű értelmezéséhez. A kitöltési
utasítás némileg zavaros, helyesebb lenne
tényleges szolgálati időt írni.
Adatközlés csak akkor történik, ha egy
dolgozónak volt részmunkaidős szakasza is és ebben
az időszakban nem kereste meg az arányos
minimálbért, illetve ha az egyéb jogviszonyban
foglalkoztatott az arányos minimálbérnél
kevesebbet kapott.
A program jogviszony darabonként számolja ki a
szolgálati időt: részidő, egyéb jogviszony
esetében az arányos szolgálati idő
szabályai szerint, teljes munkaidő esetében pedig
normál szolgálati időt (jogviszony
időszak-szolgálati idő szempontjából kieső idők)
számol. Adatot akkor fog közölni, ha az így
számolt nap kevesebb mint a pusztán időkből
számolt nap.
Keresetpótló járadék:
Meglepetésemre a keresetpótló
járadék (például egy üzemi balesetet
szenvedett részére itélheti meg a
bíróság a cég
kötelezettségeként) bérjövedelem
és annak ellenére hogy biztosítási
jogviszony sincs feltétlenül,
adójóváírást is kell számolni
ha az illető kéri (Szja Tv. 3.paragrafus 21.f).
A nem biztosított keresetpótló
járadékos
megkülönböztetésére a programban
használt jogviszony kód második jegyében
van lehetőség, a 7-es (járadékos) kódot
kell megadni. A jogviszony kód első jegyének a 4-es
(egyéb nemönálló) kódot adja meg. A
bérforma egyéb havi legyen, a munkarend lehet egyedi, a
2. oldalon pedig rendszeres járandóságként
előírhatja az erre a cálra létesített
kódon a fizetetendő összeget.
Ha esetleg létezik jogviszonya az illetőnek a cégnél, akkor arra is feladható az összeg.
A kifizetéshez hozzon létre egy jogcímkódot (Beléptetés-kódok->Kódok->Jogcímkódok).
A kód beállítása:
Kód:
1-100,700-799 közti nem
használt kód
Megnevezés:
Pl.
járadék
Járandóság csoport: 8-nem kereset
Pénztárba számít?: Igen
Jövedelem csoport: 1-rendszeres jövedelem
Jóváírás alapja?: Igen
Az alapok közül:
%Eho ráfiz:
Igen
(a többi alap legyen Nem)
Az adatlap összerendelésben (Beléptetés-kódok->Kódok->Adatlap összerendelés) a más bérjövedelem sorban tüntesse fel a kódot.
Egyéb:
A fentieken kívül több lista is módosult, mivel
a személynél kimutatott adó és
járulékkötelezettségek ezentúl nem
tartalmazzák a személynél elszámolt, de a
céget terhelő adókat és járulékokat
(54 és 25%-os cégSZJA-s kódok). Ilyen
például az elszámoló lap.
Vántus Imre