Tájékoztató

A társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére a pénzbeli ellátások kerekítéssel történő kifizetéséről

A Magyar Nemzeti Bank döntött az 1 és 2 forintos érmék 2008. március 1-jei hatállyal történő bevonásáról. Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény tartalmazza az általános szabályokat.

Ennek értelmében forintban, készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik, úgy az alábbiakban meghatározott általános kerekítési szabály alapján kell a készpénzben fizetendő végösszeget meghatározni és a pénzfizetésre irányuló kötelezettséget teljesíteni.

Általános kerekítési szabály:

0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0;

a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5;

az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5; a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0

forintra végződő összegre kell kerekíteni.

Ugyanakkor az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól a társadalombiztosítási és szociális ellátások megállapítása során, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2008. évi IV. törvény speciális szabályokat ír elő az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira és az utazási költségtérítésre vonatkozó kerekítésre.

E szerint az egységes gyakorlat kialakítása érdekében 2008. március 1-jétől a pénzbeli ellátások (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) és a baleseti táppénz összegét - ha az nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik - a legközelebbi 0 vagy 5 forintra végződő összegre történő felfelé kerekítéssel kell megállapítani.

A pénzbeli ellátások számfejtése során továbbra is két tizedes jegyig kell kiszámolni az ellátások napi összegét. Ezt követően az — ellátásra való jogosultság időtartamától függően — a folyósítás időtartamára nézve a ”bruttó” ellátási összeg kerül megállapításra, amelyet a speciális szabályok szerint felfelé kerekítve kell megállapítani.

Miután a pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz bruttó összegéből nyugdíjjárulék és/vagy adóelőleg kerül levonásra, így a kerekítést még egyszer a levonás után fennmaradó, kifizetendő, folyósítandó végösszegnél is kerekíteni kell, az alábbiak szerint:

1,2,3,4, forintra végződő összegeket 5 forintra,

6,7,8,9 forintra végződő összegeket felfelé 10 forintra végződő összegre kell kerekíteni.

A kerekítés speciális szabályait egyaránt kell alkalmazni a készpénzben (postai utalás) és a számlapénzben (bankszámlára történő) történő teljesítés esetében is.

Természetesen az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal számlájára történő, adóelőlegként, járulékként megállapított összegre nem kell alkalmazni a kerekítés szabályait.

Amennyiben az ellátások összegéből tartásdíj vagy jogalap nélkül kifizetett ellátás kerül levonásra, akkor ezen összegeket a postai utalások esetén, az általános szabályok figyelembe vételével kell kerekíteni, banki átutalás esetén az általános szabályok értelmében nem kell kerekíteni. Természetesen ebben az esetben is a levonás után fennmaradó pénzbeli ellátási összegének folyósítása tekintetében pedig a fentiekben leírtak szerint kell eljárni.

Ha a foglalkoztató a munkabérrel együtt pénzbeli ellátást is megállapít a biztosítottnak, akkor a pénzbeli ellátás összegét a speciális szabályok szerint kerekíti. A munkabér és a pénzbeli ellátás összegére együttesen azonban már az általános kerekítési szabályok vonatkoznak.

Budapest, 2008. március 03.