From: ugyfelszolgalat_cc
<ugyfelszolgalat_cc@nav.gov.hu>
Sent: Monday, March 27, 2023 10:35 AM
To: a.anita@parameter.hu
Subject: RE: RE: e-705899(76) Bevallás, adatszolgáltatás
Név: Andó Anita
E-mail címe: a.anita@parameter.hu
E-iktatószáma: e-705899(76)
Tisztelt Ügyfelünk!
A fenti e-iktatószámú e-mailjében feltett
kérdésével kapcsolatos szakmai
egyeztetés lezárult, annak eredménye
alapján az alábbi tájékoztatást
adjuk.
A társadalombiztosítás ellátásaira
jogosultakról, valamint ezen ellátások
fedezetéről szóló 2019. évi CXXII.
törvény (a továbbiakban: Tbj) 40. § (2)
és
(3) bekezdés alapján az
átalányadózást alkalmazó
főfoglalkozású egyéni
vállalkozót havonta terhelő
társadalombiztosítási járulék alapja
az év elejétől
[a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti
biztosítási jogviszony
keletkezésétől] a tárgynegyedév
utolsó napjáig (az egyéni
vállalkozói
biztosítási jogviszony megszűnéséig)
átalányban megállapított, személyi
jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve
az év korábbi negyedévében,
negyedéveiben járulékalapként figyelembe
vett összeggel, elosztva annyi
hónappal, ahány hónapban az egyéni
vállalkozói biztosítási jogviszony a
tárgynegyedévben
(akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy a
társadalombiztosítási járulék
alapja havonta legalább a minimálbér
(göngyölítéses módszer).
A Tbj. 42. § (2) bekezdése kimondja, hogy „A
társadalombiztosítási járulék
alapja a ténylegesen elért járulékalapot
képező jövedelem, átalányadózó
egyéni
vállalkozó esetében az átalányban
megállapított jövedelem (ide nem értve az
átalányadózást alkalmazó
egyéni vállalkozó e
tevékenységéből származó
jövedelmének adómentes részét), ha
a. az
egyéni vállalkozó, a társas
vállalkozó legalább heti 36 órás
foglalkoztatással
járó munkaviszonyban is áll, vagy
b. az
egyéni vállalkozó, a társas
vállalkozó a nemzeti köznevelésről
szóló törvény
hatálya alá tartozó köznevelési
intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás
keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint
folyó oktatásban, a
szakképzésről szóló törvény
szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban,
továbbá a nemzeti felsőoktatásról
szóló törvény hatálya alá
tartozó
felsőoktatási intézményben nappali rendszerű
oktatás keretében tanulmányokat
folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban
közép- vagy felsőoktatási intézményben
nappali rendszerű oktatás keretében folytat
tanulmányokat.”
A másodfoglalkozású egyéni
vállalkozó esetében a járulékalapot
meghatározó
jelenleg hatályos normaszöveg [Tbj. 42. § (2)
bekezdése] értelmezési problémát
jelenthet, mely szakasz a Pénzügyminisztérium
tájékoztatása szerint a következő
törvényalkotási ciklusban pontosításra
kerül. A Pénzügyminisztérium
állásfoglalása szerint a
törvénymódosításig a Tbj. 42. §
(2) bekezdésének az
átalányadózó egyéni
vállalkozóra vonatkozó részét
úgy kell értelmezni, hogy a
járulékalap a Tbj. 40. § (2) bekezdése
szerinti göngyölítéssel meghatározott
járulékalap és nem az átalányban
megállapított jövedelem.
A munkaviszony keletkezésének hónapjában a
göngyölített járulékalapot a Tbj.
42. §-ának (9) illetve (10) bekezdései
alapján szükséges arányosítani.
A Tbj. 42. § (9) és (10) bekezdései szerint:
(9) Ha az egyéni vállalkozó vagy a társas
vállalkozó többes biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszonya
hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, a
tárgyhónap azon részére, amikor az
egyéni vállalkozó vagy a társas
vállalkozó
nem rendelkezett több jogviszonnyal, a
járulékfizetési alsó határ
kiszámításánál egy-egy
naptári napra a járulékalap
harmincadrészét kell
figyelembe venni.
(10) Ha a (2) bekezdés szerinti körülmények a
naptári hónap egészében nem
állnak fenn, a járulékfizetési
kötelezettség
kiszámításánál egy-egy
naptári
napra a járulékalap harmincadrészét kell
alapul venni.
A Tbj 42. § (9) bekezdését arra az időszakra kell
alkalmazni, amikor az egyéni
vállalkozó még főfoglalkozású. A
rendelkezés alapján ebben az esetben a
járulékfizetési alsó határ
kiszámításánál egy-egy
naptári napra a járulékalap
harmincadrészét kell figyelembe venni. Arra a
hónapra, amelyik egy részében az
egyéni vállalkozó már többes
jogviszonyban áll a Tbj 42. § (10) bekezdése az
irányadó, amely kimondja, hogy a
járulékfizetési kötelezettség
kiszámításánál
egy-egy naptári napra a járulékalap
harmincadrészét kell alapul venni.
Az e-mailjében említett esetben az egyéni
vállalkozó 2023. február 9-ig
főállásban végzi az egyéni
vállalkozói tevékenységét, majd
2023. február 10-től
36 órás munkaviszonyt létesít. Az
ismertetett szabályok alapján a
járulékalapot
az alábbiak szerint kell meghatározni:
Először a göngyölítéses módszerrel
meg kell határozni az egy hónapra jutó
tényleges járulékalap összegét. Ehhez
össze kell adni a 2023. I. negyedév egyes
hónapjaiban megszerzett átalányban
megállapított jövedelmeket. Az így kapott
összegből le kell vonni az adómentes jövedelem
összegét, majd a különbözetet el
kell osztani a negyedév azon hónapjainak
számával, amelyben egy napig is
biztosított volt az egyéni vállalkozó.
Az e-mailjében szereplő példában megadott adatok alapján a havi tényleges
járulékalap 86.000 forint.
(300.000+1.200.000+100.000+50.000)-1.392.000=258.000
258.000/3=86.000
2023. január hónapban mivel főfoglalkozású
volt az egyéni vállalkozó, ezért meg
kell vizsgálni, hogy a havi tényleges
járulékalap eléri-e a minimum
járulékalapot (minimálbér/garantált
bérminimum). Amennyiben a havi tényleges
járulékalap nem éri el a minimum
járulékalapot, akkor a járulékot a minimum
járulékalap után kell megfizetni.
A példabeli esetben a havi tényleges járulékalap (86.000 forint) kisebb, mint a
havi minimum járulékalap (232.000/296.400), ezért a 2023. január havi járulék
alapja a minimum járulékalap, azaz 232.000/296.400 forint.
2023. február 1-9. között (9 napig) az egyéni
vállalkozó főállású, így meg
kell
vizsgálni, hogy a februárra meghatározott
tényleges járulékalapnak a 9 napra
jutó része (9/30-a) eléri-e a minimum
járulékalap 9/30-ad részét. Ha az
arányosított tényleges járulékalap
kisebb, mint az arányosított minimum
járulékalap, akkor az utóbbi után kell a
járulékot megfizetni.
A példabeli esetben a tényleges havi járulékalap 9/30-ad része 25.800 forint
(86.0000 * 9/30), míg az arányosított minimum járulékalap 69 600/88 920
forint (232 000/296400 * 9/30), így ezen időszakra az arányosított minimum
járulékalap után kell a járulékot megfizetni.
2023. február 10-28. között (19 napig) az egyéni vállalkozó már
másodfoglalkozású, így a minimum járulékalapra már nem kell figyelemmel lenni.
Az erre az időszakra jutó járulékalap a 2023. február hónapra vonatkozó
tényleges havi járulékalap 19/30-ad része.
A példabeli esetben ez ~54.467 forint (86.000* 19/30).
2023. március hónapban szintén nem kell
figyelemmel lenni a minimum
járulékalapra, tekintettel arra, hogy az egyéni
vállalkozó ebben a hónapban is
másodfoglalkozású. Így a 2023.
március havi járulék alapja a tényleges
havi
járulékalap, azaz a példabeli esetben 86.000
forint.
A szociális hozzájárulási adó tekintetében szintén a fentieknek megfelelően
kell elvégezni az arányosítást.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek
minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
----------------------------------------------------------------
A korábbi levelek:
Az Ön levele: