2023.10.03/2023 Programfrissítés 


Átalányadózó egyéni vállalkozó - új szabályok

Tevékenység szüneteltetése

A korábbi szabály szerint soronkívüli bevallást kellett beadni az aktuális negyedév szünetelésig tartó időszakáról  A programban ehhez ki kellett léptetni 31-es kilépési móddal a vállalkozót és amikor újra aktívvá vált, előbb archiválni kellett a törzsben levő jogviszonyt, majd a szünetelés vége utáni belépési dátummal módosítani kellett a "leüresített" törzset a biztosítási jogviszonynak megfelelően.

2023.július 1-től (3.negyedév)  új szabály: már nem kell megtörni a vállalkozó jogviszonyát. A szünetelést kieső időként kell rögzíten a távollétek közé 51-es (tevékenység szünetel) kóddal.

2023.szeptember 1-től a szünetelés alatt beérkező adóköteles jövedelmet, a TB.járulék göngyölítésénél és számításánál, a szünetelés előtti napon megszerzettnek kell tekinteni. A szünetelés alatti jövedelem szocho és szja alapját csak 2024.január 1-től kell hasonlóan figyelembe venni. A korábbi szabály szerint az ilyen jövedelmeket figyemen kívül kellett hagyni az 58-as  bevallásban,  a kötelezettségeket az 53-as bevallásban kellett rendezni.

A szünetelés alatt megszerzett jövedelem felvitele

A szünetelés alatti jövedelem figyelembevételének új szabály miatt, a programban újabb oszloppal bővült az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányainak feladása (Bérelszámolás->Átalányadózó ev. átalányai)). Az ilyen jövedelmet  a szünetelést megelőző nap hónapjának sorában kell feltüntetni a szünetelés alatti jövedelem oszlopban (2. oszlop). A felvitel képe:

╔[■]══════ Átalányadózó e.v. havi átalányai ══════════╗
║                                                     ║
║ VÁLLALKOZÓ PÉTER                                    ║
║ Jogviszony:31/21  2023.08.11-2023.09.23   []        ║
║─────────────────────────────────────────────────────║
║       Aktív időszak   Szünet.alatti                 ║
║ Hónap     Jövedelem       Jövedelem                 ║
║─────────────────────┬───────────────┬───────────────║
║    1              0 │             0 │               ║
║    2              0 │             0 │               ║
║    3              0 │             0 │               ║
║    4              0 │             0 │               ║
║    5              0 │             0 │               ║
║    6              0 │             0 │    Esc-Ki ▄   ║
║    7              0 │             0 │    ▀▀▀▀▀▀▀▀   ║
║    8         50.000 │             0 │               ║
║    9      1.100.000 │             0 │    F10-Ok ▄   ║
║   10              0 │             0 │    ▀▀▀▀▀▀▀▀   ║
║   11              0 │             0 │               ║
║   12              0 │             0 │               ║
╚═════════════════════════════════════════════════════╝

Családi járulékkedvezmény

A korábbi szabály szerint családi járulékkedvezményt csak akkor lehetett figyelembe venni, ha a vállalkozó az adott hónapban  tényleges jövedelmet szerzett (adómentes és/vagy adókötelest). Amelyik hónapban nem volt jövedelem, nem lehetett igénybevenni a járulékkedvezményt, annak ellenére, hogy a főállású vállalkozót ekkor is terhelte járulékfizetési kötelezettség.

2023.július 1-től  a  a családi járulékkedvezmény igénybevételi lehetőségét jobban hozzáigazították a járulékkötelezettéghez. Ha a vállalkozó már átlépte az adómentes határt és az adott negyedévben a göngyölítéssel megállapított havi járulékalapja pozitív, akkor ezután az alap után mindenképpen igénybe veheti a járulékkedvezményt az olyan hónapokban is, amelyben nem volt jövedelme. A főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha az adott havi adómentes átalánya meghaladja a havi göngyölt járulékalapot, akkor a tényleges TB.járulékalapból az adómentes átalánynak megfelelő részre fizetendő járulék terhére érvényesítheti a kedvezményt.