2024.09.19./2024 Programfrissítés

Módosult a letiltások kezelése speciális esetben.

Ha egy foglalkoztatottat eseti jogviszonyokkal alkalmaznak (EFO, eseti megbízás) nem kell és nem is jegyeznek elő letiltást, mert nem is érkezik ilyen a végrahajtótól. Abban az esetben viszont, ha egy ilyen foglalkoztatott munkaviszonyt létesít a céggel és előjegyeznek számára letiltást, a tört hónapban, ha a foglalkoztatottnak volt eseti jogviszonya és munkaaviszonya is, a munkaviszony elszámolásakor, a letiltási korlátba a program beleszámolta az eseti foglalkoztatás adóköteles jogcímen kifizetett munkadíját is. Ezentúl nem fogja.   

Munkaerőpiaci kedvezmény - KIVA

Tájékoztatást kértünk a NAV-tól: hogyan érinti a KIVA szerint adózókat a munkaerőpiaci szocho kedvezmény lerövídítéséről szóló "háborús vészhelyzeti" rendelet (182/2024 KR.)?

A tájékoztatás lényege, hogy KIVA esetében a kedvezményt a rendelet előtti módon kell számolni. Ez azt jelenti, hogy KIVÁ-s cég esetében a munkaerőpiaci kedvezményt továbbra is a régi szabály szerint kell előjegyezni a törzsben, azaz 2 év teljes kedvezmény (maximum a minimálbérig) és 1 év 50%-os kedvezmény.

A NAV válaszának eredeti szövege:

''A beadványukban másodikként megfogalmazott kérdés arra irányul, hogy a Korm. rendelet 2024. augusztus 1-től hatályos, a munkaerőpiacra lépők utáni kedvezményt módosító szabályai kiterjednek-e a kisvállalati adó alanyaira is, ha igen, akkor pedig hogyan kell az érvényesítési időszakot meghatározni.
A kisvállalati adó megállapítása során a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezményezett foglalkoztatottak körét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 19. b) pontja a Szocho. tv. 11. § (2) bekezdésben meghatározott kedvezményezett foglalkoztatottakkal megegyezően határozza meg. Ebből kifolyólag a 2024. augusztus 1-től hatályos, a munkaerőpiacra lépők fogalma tekintetében a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében kihirdetett szocho-t érintő változás a kisvállalati adó alanyait a kedvezményezetti kör meghatározása szempontjából érinti. Megjegyezzük azonban, hogy a 2024. augusztus 1-jét megelőzően, a Szocho tv. korábbi fogalmi szabályozása alapján munkaerőpiacra lépőként minősített személyt az új kifizetőnél, a kedvezmény továbbvitelével történő kedvezményezett foglalkoztatása esetén – hasonlóan a szociális hozzájárulási adóhoz - nem kell az új fogalmi meghatározásnak megfelelően minősíteni, ez a személy az érvényesítési időszak végéig munkaerőpiacra lépő személyként vehető továbbra is figyelembe.

Ugyanakkor a munkaerőpiacra lépők után a kisvállalati adó alapjánál érvényesíthető kedvezmény érvényesíthetőségének időtartamára, illetve kiszámításának módjára a Katv. önálló szabályt ad. Mivel a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezményeket továbbra is a Katv. 2. § 20. pontja szabályozza, amelyet a Korm. rendelet nem érint, ezért a kisvállalati adóban – figyelemmel a Katv. 2. § 20. b) pontjára – a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezmény változatlanul, személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minibálbér a foglalkoztatás első két évében, a foglalkoztatás harmadik évében legfeljebb a minimálbér 50 százaléka.
Amennyiben tehát a levelében említett munkaerőpiacra lépő személyt 2024. augusztus 12. napjától egy kisvállalati adó alanyának minősülő munkáltató alkalmazza, akkor a kisvállalati adóban utána kedvezményezett foglalkoztatottként érvényesíthető kedvezmény időtartama nem rövidül le a Korm. rendelet szabályainak megfelelően, illetve azok nem érintik az érvényesíthető kedvezmény mértékét sem. A kisvállalati adó alanya az érintett személyt 2027. februárjáig kedvezményezett foglalkoztatottként veheti figyelembe, a foglalkoztatás alapján érvényesíthető kedvezmény a munkavállaló bruttó munkabére, de havonta legfeljebb a minimálbér összege 2026. február hónapjáig, majd ezt követően, az érvényesítési időszak hátralevő részében havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír."