Tisztelt Ügyfelünk!

Levelünk mellékleteként küldött CD tartalmazza a 2010-es nyitó programot. A nyitáshoz a CD-ről indítsa el a NYIT10.EXE programot. A megjelenő tallózásban - a programfrissítéshez hasonlóan - először a 2009-es program helyét kell meghatároznia, ezután a nyitás automatikusan lefut. A nyitás akkor sikeres, ha végül a „Kész!” üzenet jelenik meg. A nyitó program az „asztalra” ikont készít (Windows XP-n), amelyről elindíthatja a 2010-es programot. A program induló ablakát optimálisra állíthatja az alábbi módon (Windows XP): az indító ikonon állva nyomja meg a jobb egérgombot és a menüből válassza ki a tulajdonságok menüpontot. Állítsa be az elrendezés fülben a szélesség/magasság értékeket (mindkét helyen) szélesség=80 magasság=25, a betűtípus fülben pedig válassza a Lucida Console 20-as beállítást.

A 2010-es program a jelenleg megismerhető jogszabályi állapotnak felel meg, nincs benne, például a 1008/1058-as bevallás, ezért eleinte sűrűbben figyelje honlapunkat (www.parameter.hu), melyről a 2010-es program további módosításait töltheti majd le. A 2009-es program is változik még, mivel ebben található az M30, Nyenyi2009 majd a későbbiek folyamán a munkáltatói-adómegállapítás programja. A nyitást a decemberi elszámolások befejezése után hajtsa végre. Ha korábban kénytelen évet nyitni – mert a kilépő dolgozót már a 2010-es jogszabályok szerint kell elszámolnia - a decemberi elszámolások befejezése után, a megnyitott 2010-es program Szerviz menüjéből ismételje meg a nyitást, és a dolgozót számolja el újra, ügyelve, hogy ugyanazt kapja, mint az eredeti elszámolásban.

Jogszabályi változások


A változtatások az arányosabb közteherviselést és az adó- és járulékrendszer egyszerűsítését célozták. Az arányosabb közteherviselés áldozatai a nem munkaviszonyból nem túl nagy jövedelmet szerzők lesznek. A munkaviszonyban lévőket a  jövedelemkiegészítésként kapott juttatások céget sújtó adóztatása érintheti. A cégek valamennyit nyernek a köztehek csökkenésén.
A nem EVA-s egyéni vállalkozókat és a személyesen közreműködő tagokat komoly feladat elé állították: egy gumijogszabály alapján úgy kell megbecsülniük és írásban rögzíteniük saját tevékenységük piaci értékét, hogy ez találkozzon az APEH elvárásaival. A rendelkezés a pozitív  eredményt felmutató személyesen közreműködő tagot foglalkoztató társaságokat és egyéni vállalkozásokat sújthatja.
Egyértelműen pozitív változás a szélesebb adósáv, illetve a sávnélküli - a tavalyi kisebb mértékűnek megfelelő - TB járulék. Mindkét utóbbi változás a magasabb jövedelem kategóriákban jelent majd könnyebbséget úgy a cégnek, mint a magánszemélynek.
Az egyszerűsítés visszavisz minket a múltba (kb. 15 évvel): megszűnik a munkadói járulék, a munkavállalói járulék, a vállalkozói járulék, a tételes EHO és a különadó. Megszűnik néhány egzotikus biztosítási mód például a borravaló, felszolgálási díj utáni 15%. A nem biztosítottak TB helyett fizetett százalékos EHO-ja a TB járulék szintjére emelkedik.

SZJA sávok és kulcsok:
5.000.000 forintig             17%
5.000.000 forint felett       32%
A sávok az adóalap kiegészítéssel növelt jövedelemre vonatkoznak (fél szuperbruttó). Az adóalapkiegészítés az adóterhet nem viselő jövedelmet nem tartalmazó összevonandó jövedelem 27%-a. Az alsó sáv határa az adóterhet nem viselő járandóságot elhanyagolva, éves szinten 3.937.007 (328.083 /hó) forintnak felel meg  normál bruttóban. Az adókulcsok normál bruttóra eső mértéke pedig valójában 21,59 és 40,64%-ra adódik.

Adójóváírás:
Az adóalapkiegészítéssel növelt bér 17%-a, de maximum bérezett hónaponként 15.100 forint. Alsó jogosultsági határ: 3.188.000 forint, felső jogosultsági határ: 4.698.000 forint. A két határ között 12%-al csökken az összeg a felső határt elérve nullára. Adójóváírást év közben csak az kérjen, akinek az adóalapkiegészítéssel növelt várható összes jövedelme nem haladja meg a felső jogosultsági határt. Ez a forrásadós és adóterhet nem viselő jövedelmeket elhanyagolva normál bruttóban 3.699.212 éves (308.267 havi) összeg. Az alsó határnak 209.186 forint havi összeg felel meg. Az adójóváírás kompenzálja munkaviszonyosok esetében a nagyobb tényleges adókulcsot.

Év közbeni adókedvezmények:
Megszűnik a magánpénztári kiegészítés kedvezménye. A családi kedvezmény az előző évihez hasonló maradt. A testi fogyatékosok kedvezménye a minimálbér változásával nő: 3675 Ft/hó -ra.

Különadó:
Megszűnik. Tulajdonképpen az SZJA-ba olvadt.

Munkaadói járulék, munkavállalói járulék, vállalkozási járulék:
Megszűnik, pontosabban a TBj-t és az egészségjárulékot növelő munkaerő-piaci járulékká változik.

Költségek, adóelőleg levonás:
Megszűnik az önálló jövedelem bevételéből évközben költségként figyelembe vehető 50%-os határ, ugyanakkor ha évvégén a nyilatkozott költség 5%-nál nagyobb mértékben meghaladja a ténylegeset a magánszemélyt 39%-os költségkülönbözeti bírság sújtja az elmaradt járulékok miatt. Az önálló tevékenység 10%-os bizonylat nélkül elszámolható költségátalánya megmaradt.
Amennyiben az év közbeni nyilatkozatok miatt az adó 10 ezer forinttal meghaladja a levont adóelőlegeket a magánszemélyt 12%-os bírság fogja terhelni a különbözetre. Érdemes tehát a magánszemélynek odafigyelni a nyilatkozataira és időben módosítani, ha változás állt be. 2010-ben a göngyölt adózás lehetőségét ismét APEH-es bejelentéshez kötötték.

TB járulék:
Mértéke 27% és az eddigieken kívül tartalmazza a munkaerő-piaci járulékot is.
Megoszlása: 24% nyugdíjjárulék  és 3% egészségjárulék.
A 3%-os egészségjárulékból 1,5% a természetbeni egészségjárulék, 0,5% a pénzbeli egészségjárulék és 1% a munkaerő-piaci járulék.
A munkaerő-piaci járulék annyiban különbözik a korábbi munkaadó járuléktól, hogy azok után is meg kell fizetni, akik után eddig csak TBj-t fizettek (pl. biztosított megbízásosok, tiszteletdíjasok, tagok, vállalkozók). Fontos változás, hogy (a minimum TB-seket kivéve) TB alap csak az lehet, ami egyúttal adóelőleg alap is. Előbbiből következik, hogy például arra a költség részre amit nyilatkozat alapján év közben adómentesnek vettek, de az adóbevallásban kiderül hogy mégis adóalap lesz belőle, nem TB-t, hanem százalékos EHO-t kell fizetni (plusz bírság).

Egyéni járulékok:
A nyugdíjjárulék és a tagdíj mértéke maradt. Az egészségjárulék új neve egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, mértéke: 7,5%- melyből a  természetbeni és pénzbeli egészségjárulék mértéke a tavalyival megegyező, új elem a 1,5%-os munkaerő-piaci járulék.
A munkaerő-piaci járulékot nagyjából azoktól kell vonni, akiktől a munkavállalói járulékot, vagy vállalkozói járulékot kellett. Előbbieken kívül nem fizeti még a munkaviszonyban levő szövetkezeti tag és a felsőfokú tanulmányokat folytató egyéni és társas vállalkozó.

Nem biztosítottak százalékos EHO-ja:
Az eddigi 11%-ról a TB járulék mértékére 27%-ra nő.

Tételes EHO:
Megszűnik. 

Társas vállalkozó járulékfizetése, személyes közreműködői-díj kiegészítés:
A minimálbér kétszerese helyett ezentúl a számításokkal alátámasztott főtevékenységre jellemző keresetet várják el, illetve bejelentést tehet a tényleges jövedelemről (havi bevallás), de legalább havi átlagban a minimálbérig kell járulékolnia. A minimum követelmény nem vonatkozik arra aki máshol főfoglalkozású tag, illetve 36 órát elérő munkaviszony(ok)al rendelkezik. Nem vonatkozik arra sem aki felsőfokú tanulmányok mellett vállalkozik. A kiegészítő tevékenységet folytató tagnak szintén nincs minimum követelménye TBj helyett, fix egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a kivett díjra pedig nyugdíjjárulékot.
A főtevékenységre jellemző kereset megállapítását (az EVA-sokat kivéve) mindenképpen rögzíteni kell. Aki nem akarja számításait az APEH szakértőivel ütköztetni egy elévülési időn belüli ellenőrzéskor az vagy ne végezzen személyes közreműködést, vagy ne legyen eredménye, vagy végezze tevékenységét munkaviszonyban saját cégében. A csapda abban van, hogy maga az adózott eredmény ténye és nagysága jelentheti az APEH-hez bekötött vészcsengőt egy jó kis ellenőrzéshez. A munkaviszony lehetősége a GT szerint az egyszemélyes cégek tulajdonosa és a BT beltagok részére is nyitva áll, mikéntjéről konzultáljon ügyvédjével. Ha a társas vállalkozó sajátmaga által meghatározott főtevékenységre jellemző kereset nagyobb lenne, mint a tényleges közreműködői díj és a cég eredményes, a különbözet összege mindenképpen valamilyen plusz terhet fog viselni.  A ténylegesen kivett osztalék erejéig a különbözet összege személyes közreműködői-díj kiegészítés néven a tag adóbevallásában nem önálló jövedelem lesz, amit 27%-os EHO fog terhelni, igaz adókedvezményként visszajár a ráeső, eredetileg az osztalékot terhelő, 25%-os forrásadó és az előző évi átlag kulccsal számolt társasági adó összege. Ha nem vett ki osztalékot (vagy nem eleget), akkor a tagra jutó adózott eredmény erejéig a különbözetet (csökkentve az esetleges kiegészítés összegével) 27%-os EHO fogja terhelni. Aki esetleg több társas vállalkozásban is személyesen közreműködik a díjkiegészítést csak ott kell figyelembe vennie, ahol a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb, az adózott eredményt terhelő EHO lehetőségével viszont mindenhol számolnia kell. 

Egyéni vállalkozó járulékfizetése, kivét-kiegészítés:
A járulékfizetés a személyesen közreműködő tagéhoz hasonló. A főfoglalkozású EVA-s vállalkozó maga mondhatja (mondhatta)  meg minimálbérnél nagyobb járulékalapját a novemberi bevallásában.
A egyéni vállalkozó is (az EVA-sokat kivéve) rákényszerül papírmunkára a tevékenységére jellemző keresettel kapcsolatban. A főtevékenységre jellemző kereset és a tényleges kivét különbsége vállalkozói kivét kiegészítésként (maximum a vállalkozói osztalékalap erejéig) összevonandó jövedelemként adózik és rájön még a 27%-os EHO, igaz kedvezményként megkapja a ráeső vállalkozói jövedelemadót.

Egészségügyi szolgáltatási járulék:
Nőtt, összege: 4950 forint.

Nyugdíjjárulék-alap maximuma:
Nőtt, éves összege: 7.453.300, napi összege: 20.420 forint.

EKHO:
Csak, a 20%-os céget terhelő járulék összetétele változott:
Nyugdíjjárulék:    18,8%
Egészségjárulék:    1,2%  

Minimálbér:
Normál: 73500 forint/hó, 16900 forint/hét, 3380 forint/nap, 423 forint/óra.
Középfokú végzettséget, szakképesítést igénylő munkakörökben: 89500 forint/hó (515 ft/óra).

Béren kívüli juttatások: (a teljesség igénye nélkül):
Továbbra is adómentes:
- a munkáltató által biztosított ingyenes számítógép és internet használat
- saját autóval történó a bejárási költség 9 ft/km munkanaponként.
- munkaruha

Kedvezményes 25%-os cégSZJA terheli az alábbiakat:
- üdülési csekk, a munkáltató üdülőjében üdülés (minimálbérig)
- melegétkezési utalvány havi 18000 forintig
- iskolarendszerű képzés átvállalt összege a minimálbér két és félszereséig
- iskolakezdési támogatás a minimálbér 30%-áig
- munkáltató nevére szóló számlával vásárolt helyi bérlet
- önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói támogatás a minimálbér 50%-áig
- önkéntes egészségpénztárba fizetett munkáltatói támogatás a minimálbér 30%-áig
- foglalkoztatói nyugdíjpénztárba fizetett munkáltatói támogatás a minimálbér 50%-áig
- a magánpénztári kiegészítés munkáltató által fizetet összege

Az értékhatár feletti kedvezményes juttatások és a többi tavaly adómentesnek minősült juttatást (például hideg étkezési utalvány) 2010. január 1-től 54%-os cégSZJA és az adóval növelt összeget TB járulék terheli.

Adóterhet nem viselő jövedelmek:
A családi pótlék fele egy AB döntés miatt visszamenőleges hatállyal ismét adómentessé vált.

Start kártya, járulékkedvezmények:
A felsőfokú végzettek január 1.-től kiállított START kártyája után csak 1 évig jár kedvezmény, 9 hónapig 10% a maradék 3 hónapra 20%.
A többi járulékkedvezményt nem bántották.

Átmeneti szabályok:
A január 1. és 10. között kifizetett jövedelmekre még a 2009. decemberben hatályos TBj számítást kell alkalmazni. A munkaadói, munkavállalói járulékra és a vállalkozói járulékra vonatkozó átmeneti szabály hasonló a TBj-hez, melyet hosszas keresés után az 2009. évi CXVI-os "Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről" szóló törvényben találtuk meg. Előbbiek praktikusan azt jelentik, hogy kétsávos TBj-t, MAJ-t, vállalkozói járulékot továbbá munkavállalói járulékot kell számolni.
A tételes EHO a 2009. január 1.-jét megelőző időszakokra  még számolandó (a tételes EHO átmeneti szabályát a vagyonadóról szóló törvénybe rejtették).
Fontos: A január 1-10 között kifizetett, de még decemberre vonatkozó béreket a 2009-es programban kell elszámolni, a 2010-re vonatkozóakat viszont már az új programban. A nem bér jellegű kifizetéseket a kifizetés éve szerinti programban kell elszámolni.

Alkalmi munkavállalók:
Április 1.-ig  marad a régi rendszer. Az új szabályokat a napokban teszik közzé. A tervezet szerint megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv, a foglalkoztatást előzetes bejelentéshez kötik. A közteherjegy helyett a nettó 40%-a lenne a közteher. Esetükben is előírják a minimálbér követelményt.

Változások a programban

Törzs:
Megszüntetésre került:
- a tételes EHO fizetésre vonatkozó jelző
- a minimum járulékalap mellőzését havi bontásban előíró 'X'-ek
- az adómentes juttatások korlátja és összege mezők
- a nyugdíjpénztári kiegészítés kedvezményével kapcsolatos mezők
- a sávmódosítás miatt visszajáró adóelőleget tartalmazó mezők
- a különadóval kapcsolatos jelzők
- adóterhet nem viselő jövedelemként nem lehet családi pótlékot megadni
Új mezőre egyelőre nem volt szükség.

Jogviszony időszakok:
A tételes EHO-ra vonatkozó mezők megszűntek.

Távollétek:
Megszűnt az 04-EHO kieső időszak és a 03-Gyes+dolgozik kód.

Kifizetési jogcímek:
A jövedelemcsoport mezőben a 12-es kód jelöli a kedvezményes 25%-os cégSZJA-t. A nyitó program minden juttatásként jelölt kódban (járandóságcsoport=9) a jövedelemcsoportot nem az előbbire, hanem az 54%-os  cégSZJA-ra állítja, továbbá TBalapnak jelöli.
A betegszabadság kódot (080),  70%-ra állítja (lásd lentebb).
A beépített kódok közül az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás, önkéntes egészségpénztári támogatás és a magánpénztári kiegészítés támogatás kódjait kedvezményes cégSZJA-ra állítja, előbbiek TBJ-s kódjait pedig 54%-osra.

Személyhez nem köthető külső feladások (cégautóadó, egyebek feladása):
Megszűnnek a cégautóadóval kapcsolatos kódok, a 44%-os reprezentáció kódja. A természetbeni juttatások munkaadói járulékkal és anélküli kódjait összevontam.Újként betettem egy kódot a kedvezményes 25%-os cégSZJA-s feladásokhoz.

Számfejtések:
Elsőre szokatlan lesz, hogy a számfejések (bérszámfejtés, kiléptetés, önrevízió) bekérik a fizetés napját is. Ezt eddig az aktualizáláskor (jóváhagyáskor) kellett megadni. Erre az átmeneti szabályok miatt lett szükség (lásd ott). A számfejtőnek már ismernie kell a kifizetési napot, hogy eldöntse, milyen szabály szerint számolja a járulékokat. A fizetési nap visszaíródik a feladott bizonylatokra (bérlap, reklamáció).

Számfejtési egyeztető lista:
Az előzetes egyeztető listán is látható lesz a fizetési nap.

Elszámoló lap:
Feltüntetésre kerül az adóalap kiegészítés összege.

Apeh összesítő, felosztók, összesítések:
Megjelennek az új adók, járulékok (25%-os cégSZJA, munkaerő-piaci járulék). Az APEH összesítő végleges formáját majd a 08-as bevallás megjelenése után nyeri majd el.

08/58-as bevallások:
Egyelőre nem ismertek a formátumok. A közzététel után készülnek el.

Menüpontok:
Megszünt:
Beléptetés-kódok->Kódok->Betegszabi 80->70
a nyitó program a betegszabadság kódot (080) 70%-osra állítja, ha esetleg nem futtatta volna le
Statisztikák->Egészségügyi hozzájárulás
2010-tól a tételes EHO megszűnt, így egyeztetni sem kell.
Bérelszámolás->Bérkarton->TB járulék ellenőrzés
a két sávos TBj megszűnt, így erre a menüpontra sincs szükség
Bérelszámolás->Bérkarton->Adóterhet nem viselő jövedelmek
Az adóterhet nem viselő jövedelmek nyilatkozata a Nyilatkozat kifizető SZJA-hoz nevű nyilatkozatba olvadt.
Bérelszámolás->Sávmódosítás előjegyzése
Remélem ebben az évben nem lesz rá szükség.

Fontosabb teendők a nyitás után
A törzsből törölje azokat az előjegyzett juttatásokat (pl. hidegétkezési utalvány), amit az adó miatt a cég már nem vállal. Ezt csoportosan is elvégezheti, a Bérelszámolás->Előjegyzések módosítása menüpont segítségével ahol a pótlék előjegyzések törlését kell választani.
Nézze át a cafeteriás kifizetési jogcímeit és állítsa be helyesen a juttatásokra vonatkozó szabályt (a program minden juttatást 54%-os cégSZJA-ra és TB alapra állított).
Nyomtassa ki a nyilatkozatokat az adójóváíráshoz. Szükség szerint nyomtassa ki a családi kedvezmény igénybevételéhez szükséges nyilatkozatokat, illetve az adóelőget befolyásoló egyéb nyilatkozathoz kötött tételeket tartalmazó "Nyilatkozat kifizetői SZJA-hoz" nevűt. A visszaérkező nyilatkozatok tartalmát jelölje a törzsben.


2009. december 29.
Vántus Imre